„Hivatalosan magyarul”– kétnyelvűség képzés a Maros megyei polgármesteri hivatalokban
Maros megye, 2011. május 10–27.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom képzéssorozata a „Hivatalosan magyarul” Kétnyelvűség a Polgármesteri Hivatalokban címet viselte. A projektet a Bethlen Gábor Alap (Szülőföld Alap) Önkormányzati együttműködési és Informatika Kollégiuma támogatta. Projektünk partnerei a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet valamint Babeș- Bolyai Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszéke voltak, mindkét intézmény részéről szakemberek, nyelvészek, szociológusok segítették munkánkat. A tréningek helyszíneit, valamint a szervezési és toborzási feladatok jelentős részét, a Maros Megyei RMDSZ szervezete biztosította..
A képzések 2011. május 10-27. között zajlottak, Maros megye különböző településein: Dicsőszentmárton, Kerelőszentpál, Ákosfalva, Erdőszentgyörgy, Körtvélyfája, Nyárádszereda, Szászrégen, Mezőpanit és Szováta, a résztvevők összlétszáma 150 személyre tehető.
A „Hivatalosan magyarul” képzéssorozat célcsoportja elsősorban, de nem kizárólagosan az önkormányzatok adminisztratív dolgozói, valamint a helyi tanácsok képviselői és a közigazgatási intézmények jegyzői voltak, a képzések célja kétnyelvűség fontosságának a tudatosítása, a nyelvi jogokat szabályozó törvényi háttér bemutatása, valamint a kétnyelvű ügyiratok és formanyomtatványok bemutatása, annak használatának ösztönzése.
A képzések lezárulása után, szervezetünk összegezte a tapasztalatokat és a következőket vontuk le tanulságképpen. A képzések a közigazgatás kétnyelvűsége szempontjából, úttörőnek és hiánypótlónak bizonyultak. A képzésen résztvevők elmondása alapján – akik ismerték ugyan a közigazgatás törvényi szabályozásait – a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos törvényi cikkelyek fontossága, sokakban a képzések során tudatosodott. A magyar ügymenethez kapcsolódó gyakorlati megvalósítások esetlegessége és hiányosságai, valamint a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos valós ügymenet kialakítása, először került terítékre, képzés formájában.
Összegzésképpen kijelenthető, hogy az elmúlt tíz évben nem voltak olyan képzések, amelyek a közigazgatás intézményeiben megvalósítható kétnyelvűségről szóltak volna. Fontos megjegyezni, hogy a lakosság ezirányú tudatosítása nem történt meg, sok magyarajkú ember nem ismeri az állami intézmények kétnyelvűséggel, pontosabban a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kötelezettségeit, ennek hiányában nem is élnek nyelvi jogaikkal. A közigazgatás magyar szaknyelvét, számos, az állami intézményrendszerben dolgozó alkalmazott, nem ismeri, lévén, hogy Romániában nincs magyar vagy kétnyelven történő közigazgatási oktatás, ezt a hiányt is pótolni kellett volna, vagy pontosabban kell majd a jövőben, ahhoz, hogy egy valós kétnyelvű ügymenet megvalósulhasson.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a kétnyelvűség megvalósítása az egész magyar közösség kötelezettségévé kell, hogy váljon, lévén, hogy a magyar nyelv, mindannyiunk anyanyelve, ennek következtében a valós kétnyelvűség megvalósítását komolyan kell vennünk, döntéshozóként, állami alkalmazottként, polgármesterként, civilként egyaránt.