Találkozó a Keretegyezmény szakértőivel

Kolozsvár, 2017. április 03.

A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Tanácsadói Bizottsága Romániába utazott, ahol 2017. április 3-án olyan magyar civil szervezetek képviselőivel találkoztak, amelyek árnyékjelentéseket nyújtottak be a román államjelentés mellé. A megbeszélésen jelen volt Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) és Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői.

Mint ismeretes, Románia 1995-ben elsőként ratifikálta az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. 2016 februárjában Románia (két éves késéssel) benyújtotta a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alkalmazásáról szóló országjelentését. Ezt követően civil szervezetek is elkészítették a maguk árnyékjelentését, amelyeket eljuttattak a Keretegyezmény Titkárságnak. Az országjelentés és az árnyékjelentések benyújtását követően, a Keretegyezmény Tanácsadói Bizottsága meglátogatta az érintett országot, helyi szintű monitorizálás céljával. Az országlátogatás során a Szakértői Bizottság tagjai találkoznak az országjelentés készítésért felelős kormányhivatalok és minisztériumok képviselőivel, a kisebbségi politikai szervezetek tagjaival, valamint azokkal a civil szervezetekkel, akik árnyékjelentéseket készítettek.  Az országlátogatást követően a Tanácsadók elkészítik jelentésüket és ajánlásokat tesznek, amely a Miniszteri Bizottság elé kerül. Az említett négy erdélyi magyar szervezet összesen két árnyékjelentést készített el: a Civil Elkötelezettség Mozgalom és az Advocacy Group for Freedom of Identity egyet, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács szintén egyet.

Bethlendi András történelmi pillanatnak nevezte a találkozót, ugyanis a keretegyezmény 1995-ös ratifikálása óta ez volt az első alkalom, hogy kisebbségi civil szervezetek képviselőivel találkoztak a bizottság tagjai. Bethlendi hangsúlyozta: azért is nagyon fontos az árnyékjelentések benyújtása, valamint a személyes találkozók lebonyolítása, mert ezek hiányában csak a román államjelentésből kiindulva tájékozódhatnának a szakértők, az pedig nem minden esetben felel meg a valóságnak. Bethlendi beszámolójából kiderült: a tanácsadók leginkább a kisebbségek nyelvjogi és oktatásügyi helyzetére voltak kíváncsiak, s így a civileknek alkalmuk adódott bemutatni ez utóbbiak kapcsán a romániai valóságot, valamint jelentéseikben számos olyan problémát neveztek meg, melyeket a nemzetközi fórumokon korábban már megoldottnak minősítettek.

„Az elmúlt évtizedekben a civil szempontok nem jelentek meg kellő súllyal ezekben a jelentésekben, épp ezért nagyon fontos, hogy az árnyékjelentésekkel és a mostani találkozóval is árnyalhattuk az erdélyi magyar kisebbség romániai helyzetét” – mondta Szigeti Enikő. A CEMO vezetője hozzátette: a szervezet által kezdeményezett stratégiai perek szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak majd azok az ajánlások, melyeket a bizottság tesz, s amelyeket a romániai bíróságokon is felhasználhatnak hivatkozási pontokként. „Sikerként könyvelhetnénk el, ha saját szempontjaink is megjelennének az ajánlások között, s szeretnénk, ha például az utcanevekkel foglalkozó román törvény kapcsán – a keretegyezményben foglaltakkal összhangban – törvénymódosítást javasolna a bizottság” – mondta Szigeti.

„Fontosnak tartom, hogy ezekben a kérdésekben a civilek is hallassák hangjukat, hiszen számos új szempontot emelhetnek be. A mostani találkozónkkal talán sikerült megváltoztatnunk azt a nemzetközi vélekedést, hogy egy kisebbségi kérdés legmagasabb szintű – politikai – megoldása az lehet, ha az adott kisebbség – esetünkben az erdélyi magyar – politikai képviselete bejut a parlamentbe. Az elmúlt évtizedek alatt láttuk és tapasztaltuk, hogy mindez nem jelent automatikusan megoldást kisebbségi problémáinkra, sőt, például az önkormányzatok nyelvhasználata esetében azt tapasztaljuk, hogy hiába van több száz romániai településen magyar polgármester, mindegyre felüti fejét az öndiszkrimináció, a magyar elöljárók pedig nem biztosítják a többnyelvűséget” – mondta Toró Tibor. Az EMNT és az SZNT szakértője hozzátette: a politikai érdekérvényesítés mellett szükség van egy jogi-civil érdekérvényesítésre is. „Fontos megjegyeznünk, hogy munkánkat nem kompetitív szándékkal végezzük, hanem megpróbáljuk kiegészíteni a politikai szervezetek munkáját. Utóbbiak nehezen tudnak érvelni egy olyan árnyékjelentés mellett, mely azt a kormányzatot bírálja, melynek alkalomadtán ők is részei, avagy nehezen tudják felemelni szavukat a nyelvjogi sérelmek ellen, miközben saját polgármestereik sem tesznek eleget a törvény által előírtaknak” – mondta Toró.

A szervezetek képviselői végezetül elmondták: körülbelül egy év múlva (2018) lesz kész a Tanácsadói Bizottság végleges jelentése és ajánlása, melyet a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia.