A CEMO antidiszkriminációs eljárása a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblákért

Marosvásárhely, 2014-2017. november 21.

2014 májusában indította el a CEMO a kiemelt jelentőségű érdekérvényesítő ügyét, amelyik a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen nevet viselte. Az ügy célja a város egynyelvű/részlegesen kétnyelvű utcanévtábláinak megváltoztatása és a valódi kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése volt.

Az egynyelvű utcanévtáblák diszkriminatív jellege miatt, 2014 májusában a CEMO feljelentette a város polgármesterét és a polgármesteri hivatal jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.  Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) 2014. júliusában  (421/30.07.2014 határozat) meghozott döntése értelmében a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába. Az ODT figyelmeztetésben részesítette a város polgármesterét és jegyzőjét, továbbá hat hónapos határidőt szabott arra, hogy a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése megvalósuljon. Az ODT felszólította az intézmény vezetőjét a polgármesteri hivatal jelenlegi költségvetésének módosítására, azzal a céllal, hogy az utcanévtáblákra szükséges pénzügyi keret biztosítva legyen.

2015 januárjában  Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala megtámadta az ODT határozatát, az Ítélőtábla 2015. február 10-i (16/2015 szám) döntése alapján a Város fellebbezését jóváhagyta és törölte az ODT döntését. A CEMO összeállított egy fellebbezési peranyagot, a Legfelsőbb Bíróság 2017. november 7-re tűzte ki a tárgyalás időpontját.

2017. november 21: A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben (335/43/2014 szám) érvénytelenítette az ODT, 2014 júliusában hozott határozatát, amelyben a testület diszkriminációnak ítélte a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiányát, ás amelyben az ODT azt javasolta a város polgármesteri hivatalának, hogy fél éven belül helyezzen ki kétnyelvű utcanévtáblákat. A diszkriminációellenes eljárás és a per során a CEMO és az ODT, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartájára és a Román-Magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak. Szervezetünk az ügyet a strasbourgi emberjogi bíróságra szeretné vinni. Jelenleg a Legfelsőbb Bíróság indoklására várunk, reméljük minél előbb sikerül megfogalmazniuk és postázniuk. Az eddigi tapasztalatok alapján ez időigényes a bíróság leterheltsége miatt.

A bírósági eljárás kimenetelétől függetlenül, ez a per is kiemelten fontos ügy az erdélyi magyarság számára. A negatív döntés ugyanis alkalmas arra, hogy nemzetközi színtéren – de akár belföldön is – ki lehet jelenteni, hogy Románia nem tekinti kötelezettségének az itt élő magyar közösség jogainak alkalmazását.